Illetékekre vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

A hivatalos ügyek intézése során bizonyos eljárásokért illetéket szükséges megfizetni. Az alábbi leírásban az közigazgatási és polgári peres eljárások általános illetékeinek rendszerezését ismerhetjük meg.

Kulcsszavak: illeték, illetékfizetés, költség, illetékfeljegyzés, tárgyi illetékmentesség, illetékmentesség

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

A hivatalos ügyek intézése során bizonyos eljárásokért illetéket szükséges megfizetni. Az alábbi leírásban az közigazgatási és polgári peres eljárások általános illetékeinek rendszerezését ismerhetjük meg.

Az ügyintézés során a jogszabály által illeték megfizetésére kötelezett személy vagy szervezet.

Közigazgatási hatósági eljárási illetékek

Mikor kell megfizetni az eljárás illetékét?

A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében az illeték törvény melléklete eltérően rendelkezhet.

Kinek/kiknek szükséges megfizetni az illetéket?

Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha a közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz.

Ha egy beadványban terjesztenek elő több kérelmet, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni

Mennyi az általános tételű eljárású illeték közigazgatási ügyekben?

Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

Polgári eljárási illetékek

A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja — ha törvény másként nem rendelkezik — az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Mennyi az illetéke mértéke, ha nem megállapítható pertárgy értéke?

Ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

Mekkora elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke?

Illetékfeljegyzési jog                                  

Akit illetékfeljegyzési jog illet, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfeljegyzési jognak lehet a fél személyes körülményeiben rejlő oka, és vannak esetek, amikor a törvény határozza meg az illetékfeljegyzési jog fennálltát.

A személyes illetékfeljegyzési jog:

Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól. Ez különösen akkor történhet, ha a lerovandó illeték a fél, és a házastársa, valamint az általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelmének 25%-át meghaladja. A személyes illetékfeljegyzési jogot a bíróság erre irányuló kérelem előterjesztését követően engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell az engedélyezés feltételeit igazoló okmányokat, és nyomtatványokat. Illetékfeljegyzési jog illeti az ügygondnokot és az eseti gondnokot is.

Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni egyebek mellett:

• ha a fél perlekedése rosszhiszeműnek, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;

• ha mint engedményes lép fel és az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlést célozza;

• a házasság felbontására irányuló kereset esetén;

• a cégeljárásban.

 

A tárgyi illetékfeljegyzési jog:

A tárgyi illetékfeljegyzési jog eseteiben a feleket a jövedelmi viszonyaiktól függetlenül megilleti az illetékfeljegyzés joga.

 

Tárgyi illetékfeljegyzési jogos eljárás egyebek mellett:

• a személy élete, testi épsége vagy egészségében okozott kár, vagy a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti per, amikor az élete, testi épsége, illetve egészsége is veszélyeztetve volt;

• a bűncselekményből, szabálysértésből származó kár megtérítése iránti per;

• a házassági perben, kivéve a házassági bontópert és a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt;

• a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos per;

• a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per;

• a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per;

• a lakásszövetkezet és társasház által a közös költség, felújítási és üzemeltetési költség megfizetése iránt indított per;

• a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben indított kártalanítási per;

• a magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per;

• a munkaügyi per, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásával indult, illetve a végkielégítési per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja.

 

Az illetékfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett illeték viseléséről a bíróság az ügydöntő határozatában a perköltség viselésére vonatkozó szabályok szerint dönt.

Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik.

A közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az illeték törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

Jogszabály előírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére – közigazgatási szolgáltatásként –

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Nemzetgazdasági Minisztérium útján

Mely szervek illetékmentesek?

Teljes személyes illetékmentességben részesül:

Milyen esetekben mentesül az illeték megfizetése alól közigazgatási ügyekben a kérelmező?

Milyen esetekben illetékmentesek a polgári peres eljárások?

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

hatósági ügy: ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.

polgári peres eljárás: A keresetlevél az a beadvány, amely tartalmazza a bíróság felé megfogalmazott határozott kereseti kérelmet az érvényesíteni kívánt jog, és a per megindításához szükséges tények előadásával. Ezzel indul a peres eljárás.

perköltség fogalma: perköltségnek nevezzük azokat a költségeket, amelyek a felek célszerű és jóhiszemű eljárásával kapcsolatban, a perben akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül felmerülnek. A perköltség viseléséről a bíróság az ítéletben, vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. E gyűjtő fogalomba beletartozhat az előzetes levelezés költsége, a felmerült illeték, a per alatt felmerült tanú és szakértői költség, de ide tartozik a saját vagy az ellenérdekű fél jogi képviseletével felmerült költség, az ügygondnoki díj, a tolmácsdíj, a helyszíni tárgyalással, vagy szemlével kapcsolatos költség is

Array

TMCS