Magyar állampolgárság iránti kérelem - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

Kulcsszavak: magyar, állampolgárság, állampolgár, kormányhivatal, egyszerűsített, honosítás, harmadik országbeli, külföldi, tartózkodás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha magyar állampolgár és a gyermek közötti leszármazáson alapuló egyenes ági rokoni kapcsolat a gyermek születését követően jön létre.

Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét,

b) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet. Az állampolgárság megváltoztatásához fűződő jogot nem lehet önkényesen korlátozni.

Állampolgársággal összefüggő ügyek:

Honosítással az a külföldi személy szerezhet magyar állampolgárságot, aki még soha nem volt magyar állampolgár.

Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás után kérheti honosítását az a személy, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.

Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

Ötévi folyamatos magyarországi ittlakás után kedvezményes honosítást kérhet az aki:

Kiskorú gyermek esetében a fenti időtartamok csökkenthetők, ha a honosítást a szülővel együtt kéri, vagy a szülő már megszerezte a magyar állampolgárságot.

Magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú honosítását az örökbefogadó a gyermek lakóhelyétől függetlenül kérheti.

Az állampolgársági kérelmet jogszabályban meghatározott adattartalommal, továbbá – az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem kivételével – magyar nyelven kell benyújtani. A kérelmet alá kell írni. A kérelem benyújtásakor a kérelmező személyazonosságát ellenőrizni, továbbá a kérelem adatait a csatolt okmányok adataival egyeztetni kell.

Más személy állampolgárságának igazolására irányuló bizonyítvány iránti kérelmet benyújthat az, aki erre vonatkozó jogos érdekét igazolja.

Az állampolgársági kérelmet a járási hivatal vezetője, az integrált ügyfélszolgálati iroda vezetője öt napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles megküldeni az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek.

Az állampolgársági kérelem – kormányrendeletben meghatározott formanyomtatványok szerint – tartalmazza az érintett:

Ha az állampolgársági kérelem elbírálásához olyan adat szükséges, amely más magyar hatóság nyilvántartásából vagy irataiból ismerhető meg, és ezeket a kérelmező nem igazolja, ezek beszerzésére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv intézkedik.

Az állampolgársági kérelemhez

a) a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek kormányrendelet szerinti elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel,

b) az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell csatolni.

Az állampolgársági kérelmet meghatalmazott nem terjesztheti elő. A kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni.

Kiskorú személy magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar állampolgárságról való lemondásához — ha elháríthatatlan akadálya nincs — mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

 A polgármester vagy a konzuli tisztviselő az okirat megérkezését követő harminc napon belül értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.

A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megszünteti.

Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, az eljárás megszüntetéséről és felfüggesztéséről, valamint az eljárási költség viselése tekintetében végzéssel dönt.

Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

Az átvevő a honosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a BÁH-nak.
A BÁH javaslatára a belügyminiszter (illetve hagyományos honosítás esetén a miniszterelnök általános helyettese is) három hónapon belül tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. Az ügyintézési időbe azonban nem számít be a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, az eljárás felfüggesztésének időtartama, valamint az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő, valamint a rendőrségtől és a feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálattól kért véleményezés időtartama.
Az ügyintézési határidő a kérelemnek a BÁH-ba érkezése napján kezdődik, mely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.

A BÁH a honosítási okiratot a kiállításától számított 15 napon belül megküldi hagyományos honosítás esetében a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek, egyszerűsített honosítás esetében pedig az eskütétel helye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek.
Az okirat megérkezését követő 30 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat az annak letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül kell letenni.

A honosítási kérelemhez az érintett személy


Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni.
A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről a BÁH hivatalból intézkedik.

Ezen túlmenően a hagyományos honosítási kérelem melléklete


Nem kell csatolni a honosítási kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy


A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.
Az Ápt. 4. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjára alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor közölni kell a házastárs, a kiskorú gyermek, illetve az örökbefogadó magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat.

Ezen túlmenően az egyszerűsített honosítási kérelem melléklete:

 

Névmódosítás
A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel kell előterjeszteni.
A honosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

A honosítást kérő külföldi a névmódosítás során kérheti elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették.
A névmódosítási kérelmet – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

A névmódosítási kérelemhez mellékelni kell:

A névmódosítási kérelemhez nem kell mellékelni az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot vagy szakvéleményt.
A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történhet a nagykorú kérelmezővel (házaspár esetén mindkét kérelmezővel) a magyar nyelven kitöltött nyomtatvánnyal, a magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajzzal kapcsolatban folytatott beszélgetés, illetve az ezekkel összefüggésben feltett kérdések alapján. A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni a cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Nem kell csatolni a honosítási kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy

Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

Külföldi hatóság által kiállított okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, illetve nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. A mellékletek közül eredetiben vagy hiteles másolatban kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi, eredeti vagy hiteles másolatban bemutatott iratról az átvevő – kézjegyével és pecséttel ellátott – másolatot készít.
A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről a BÁH hivatalból intézkedik. Az Ápt. 4. § (3a) bekezdésére alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor közölni kell a házastárs magyar állampolgársága megállapításához szükséges adatokat.

Az eljárás illetékmentes.

A honosítási kérelmet az alábbi szerveknél lehetséges személyesen benyújtani:

Az állampolgársági bizonyítványban foglalt ténymegállapítás, továbbá az eljárás során hozott döntés (határozat, végzés) felülvizsgálata a közléstől számított 30 napon belül kizárólag a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

 Magyar állampolgárság igazolása:

Ha a magyar állampolgár magyar állampolgárságát a fent felsorolt okiratokkal, okmányokkal nem tudja igazolni, a magyar állampolgárság – ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig – az érvényesség időtartamának lejárta miatt érvénytelen magyar útlevéllel is igazolható.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás igazolja az abban szereplő magyar állampolgárok magyar állampolgárságát.

 

Magyar állampolgárság visszavonása:

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető.

 A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről — a miniszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök dönt.

Egyszerűsített honosítás:

Egyszerűsített honosítással kapcsolatos információk: www.allampolgarsag.gov.hu

Magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást – beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ában meghatározott adatokat is – az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, illetve a 4. § (3), (3a), (6) és (7) bekezdése, illetve az 5. § alapján honosított esetében az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető, külképviseleten történt állampolgársági eskü vagy fogadalomtétel esetén pedig az állampolgársági ügyekben eljáró szerv teljesíti

a) más anyakönyvvezetőnek, anyakönyvi szervnek,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnek,

c) az idegenrendészeti hatóságnak,

d) menekült, oltalmazott, menedékes vagy befogadott jogállású személy esetében a menekültügyi hatóságnak, valamint

e) a Központi Statisztikai Hivatalnak.

1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról 

2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

Harmadik országbeli állampolgár: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (EGT-állampolgár, illetve az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtag) kivételével a nem magyar állampolgárok és a hontalan személyek.

Hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának.

Családtag: a harmadik országbeli állampolgár

Családi életközösség: akkor valósul meg, ha a kérelmező harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral életvitelszerűen közös háztartásban él.

Megszakítás nélküli tartózkodás: nem minősül Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának Magyarország területének alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot.

Jogszerű tartózkodásnak minősül:

·         a külön törvény szerinti, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát igazoló okmány kiállítása esetén, a tartózkodási jogot az eljárás idejére tanúsító igazolással

Magyarország területén történő tartózkodás.

 

Array

NISZ ZRT.