Diákigazolványra vonatkozó információk

A diákigazolvány az első olyan közokirat, amelyet a Nemzeti Egységes Kártyarendszer keretében adtak ki. Az oktatási igazolvány NEK specifikációnak megfelelő igazolvány. A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.

Kulcsszavak: oktatás, felsőoktatás,diák, hallgató, jogviszony, kedvezmény, igazolvány, okmány, NEK, adatlap, közoktatás, utazás

A diákigazolvány az első olyan közokirat, amelyet a Nemzeti Egységes Kártyarendszer keretében adtak ki. Az oktatási igazolvány NEK specifikációnak megfelelő igazolvány. A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány.

Diákigazolványra tanulói jogviszonnyal rendelkező személyek jogosultak. A tanuló diákigazolványára a tanulói jogviszony megszűnését követő október 31-ig jogosult.

Az okmányirodában/kormányablakban a kérelmezők kizárólag a NEK adatlap igénylését kezdeményezik, a fénykép és aláíráskép felvételezéssel. Az okmányirodai NEK azonosító igényléséhez mindenképpen szükséges, hogy a kérelmező bemutassa a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát (személyi igazolvány/útlevél/jogosítvány) és lakcímkártyáját. A NEK adatlapon szereplő NEK azonosító egy 16 karakter hosszúságú azonosító kód.

NEK azonosító birtokában a hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A felsőoktatási intézménynek a hallgató kérelmét a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell továbbítania a felsőoktatási rendszer működéséért felelős szerv részére a szerv által meghatározott módon. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv mint a diákigazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik.

Az okmányirodában/kormányablakban először NEK adatlap igénylésére van szükség (ehhez személyazonosításra alkalmas okmányt kért a hatóság), ezt követően lehet kezdeményezni a diákigazolvány kiállítását az oktatási intézményben.

A szolgáltatás igénybevétele illetékmentes.

Oktatási Hivatal

Emberi Erőforrások Minisztériuma

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

248/2012. (VIII. 31.) Kormányrendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről

362/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról

Diákigazolvány: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártya, amely közokirat.

Felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv: Oktatási Hivatal

Félév: a szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló, 5 hónapos oktatásszervezési időszak.

Felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott felsőoktatási szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A felsőoktatási szakképzéseket a felsőoktatási intézmények 2013. szeptemberben indították először.

Felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Felsőoktatási intézmények: az állam által elismert, állami vagy nem állami fenntartású egyetemek és főiskolák. A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a doktori, illetve mesterképzés folytatása és az ezekhez kapcsolódó oklevelek kiadása. Az egyetem, illetve a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit kizárólag az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, a nemzeti felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmény használhatja.

Hallgatói azonosító szám: a hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, amennyiben nem rendelkezik tanulói azonosítóval, tizenegy jegyű hallgatói azonosító számot adnak, amiről az intézmény – kérelemre, annak benyújtásától számított tizenöt napon belül – a hallgató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével – igazolást állít ki. Annak, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik, a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal.

Hallgatói jogviszony: a felsőoktatási intézmény és a hallgató között a tanulmányok folytatása alatt fennálló jogviszony, mely a beiratkozással jön létre. Tartalmát a hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján és a másik intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – az intézmény egyoldalú döntésével szűnhet meg.

Hallgatói jogviszony szüneteltetése (halasztás): ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szüneteltetésre – ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat ettől eltérően nem rendelkezik – csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket – beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét – a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni, valamint ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

Képzési idő: a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, a felsőfokú végzettség, illetőleg felső-oktatási szakképzettség megszerzéséhez szükséges időtartam. A tényleges tanulmányi idő ennél hosszabb vagy rövidebb is lehet.

Nemzeti felsőoktatási törvény: a felsőoktatás legmagasabb szintű ágazati jogszabálya, amely a felsőoktatásban részt vevők jogait és kötelezettségeit, valamint a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatással kapcsolatos állami és egyéb szervezetek feladatait, hatáskörét tartalmazza. 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási törvény van hatályban.

Távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.

Vonalkód: A kártya hátoldalán a bal alsó sarokban elhelyezkedő vonalkód a kártya sorszámát tartalmazza.

Sorszám: A kártya előoldalán a jobb felső sarokban elhelyezkedő sorszámmezőben az adott kártya egyedi sorszáma található, amely összesen 10 karakterből áll. A sorszám tartalmazza az évszámot és a okmány típusának számát, amely a diákigazolvány esetében az "1"-es szám, ezt folyamatos sorszám követi.

Chip: a kártyatest belsejében egy kontaktusmentes Mifare PlusX 4K chip található.

Megszemélyesítés: a fénykép és a személyes adatok felvitele lézergravírozással történik.

Array

NISZ ZRT.