Érettségi vizsgára vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre,  szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására, valamint felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

Kulcsszavak: oktatás, felsőoktatás, diák, hallgató, jogviszony, közoktatás, középiskola, eredmények, felvételi, FELVI, emelt, szint, közép

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre,  szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására, valamint felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére.

Az érettségi vizsga elengedhetetlen a felsőoktatásba történő felvételihez. A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.

Érettségi vizsgát két vizsgaidőszakban, a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet tenni.

Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történik,amelyet az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtani. Előrehozott vizsgára csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje február 15-e, és az a www.felvi.hu honlapon, az e-felvételi használatával történik.

Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételi eljárásba külön-külön kell jelentkezést benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki" vagy „helyettesíti" egymást. A jelentkezési lapot kizárólag valamely kormányhivatalhoz lehet benyújtani. Az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket. 

A jelentkezési lap elektronikusan elérhető a www.oktatas.hu honlapon.

Térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája. Térítésmentes továbbá a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

Oktatási Hivatal

Emberi Erőforrások Minisztériuma

2018/2019-es tanév érettségi vizsgaidőszaka:

Írásbeli vizsgák: 2019.05.03-2019.05.24

Szóbeli vizsgák: 2019.06.05-2019.06.28

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet

Félév: a szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló, 5 hónapos oktatásszervezési időszak.

Felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott felsőoktatási szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A felsőoktatási szakképzéseket a felsőoktatási intézmények 2013. szeptemberben indították először.

Felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Felsőoktatási intézmények: az állam által elismert, állami vagy nem állami fenntartású egyetemek és főiskolák. A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a doktori, illetve mesterképzés folytatása és az ezekhez kapcsolódó oklevelek kiadása. Az egyetem, illetve a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit kizárólag az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, a nemzeti felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmény használhatja.

Hallgatói azonosító szám: a hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, amennyiben nem rendelkezik tanulói azonosítóval, tizenegy jegyű hallgatói azonosító számot adnak, amiről az intézmény – kérelemre, annak benyújtásától számított tizenöt napon belül – a hallgató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével – igazolást állít ki. Annak, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik, a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal.

Hallgatói jogviszony: a felsőoktatási intézmény és a hallgató között a tanulmányok folytatása alatt fennálló jogviszony, mely a beiratkozással jön létre. Tartalmát a hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján és a másik intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – az intézmény egyoldalú döntésével szűnhet meg.

Hallgatói jogviszony szüneteltetése (halasztás): ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szüneteltetésre – ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat ettől eltérően nem rendelkezik – csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket – beleértve az első félév sikeres teljesítése előtti szünetelés lehetőségét – a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt önhibáján kívül nem tud eleget tenni, valamint ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

Képzési idő: a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, a felsőfokú végzettség, illetőleg felső-oktatási szakképzettség megszerzéséhez szükséges időtartam. A tényleges tanulmányi idő ennél hosszabb vagy rövidebb is lehet.

Nemzeti felsőoktatási törvény: a felsőoktatás legmagasabb szintű ágazati jogszabálya, amely a felsőoktatásban részt vevők jogait és kötelezettségeit, valamint a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatással kapcsolatos állami és egyéb szervezetek feladatait, hatáskörét tartalmazza. 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási törvény van hatályban.

Távoktatás: sajátos információtechnológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát.

Array

NISZ ZRT.