Vagyonátruházási, ajándékozási illetékekre vonatkozó szabályok

Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Kulcsszavak: ajándékozás, vagyonszerzés, visszterhes, ajándék, megajándékozott, illeték, mérték, illetékmentesség, NAV, nemzeti adó- és vámhivatal, illetéktörvény,

Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Az illeték megfizetésére az a személy kötelezett, aki vagyont szerzett.

Az ajándékozási illetékkötelezettség

a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,

b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett,

c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor

keletkezik.

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség

a) a szerződés megkötése napján,

b) árverési vétel esetében az árverés napján,

c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése, véglegessé válása napján,

d) az a)—c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor

keletkezik.

Ha a vagyonszerzésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot állapítanak meg.

Az illeték kiszabására csak a tulajdonjog, vagy vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően kell számítania a vagyonszerzőnek.                                              

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az ezt tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál kell bemutatni (átírási kötelezettség)

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Nemzetgazdasági Minisztérium útján

Ajándékozási illeték:

Mit tekintünk az ajándékozási illeték tárgyának?

A fentiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Az ajándékozási illeték mértéke:

Ajándékozási illeték alapja:

A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).

Mely esetekben mentesül az ajándékozási illeték alól?

Mentes az ajándékozási illeték alól:

Speciális szabályok vonatkozónak arra az esetre, ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az ajándékozása történik, ugyanis ekkor az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti.

Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából.

Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik, és az építésügyi hatóság erről a tényről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Visszterhességről akkor beszélhetünk, ha szerzésért ellenértéket kell fizetni. Az illetéktörvény meghatározza, hogy mely vagyontárgyak megszerzése keletkeztet illetékkötelezettséget.

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

Mit kell a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának tekinteni?

Főszabály szerint a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét kell tekinteni. Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a vagyonszerző terhet (például hitelt) is átvállal a vagyonszerzéssel egyidejűleg, akkor ezt az értéket nem vonhatja le az illeték alapjából.

A forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető.

Az adóhatóság a bejelentett forgalmi értéket minden esetben felülvizsgálja. Ha a bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől nem tér el, akkor azt mérlegelési jogkörében eljárva elfogadja. Ebben az esetben az elfogadott forgalmi érték lesz az illeték alapja.

Mekkora a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke?

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke

Gépjármű tulajdonjogának visszteher fejében történő megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye és a jármű gyártástól számított kora alapján kerül megállapításra.

 Az illeték mértéke:

Előfordulhat, hogy a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve. Ilyenkor ahhoz, hogy az illetéket a fentiek szerint ki lehessen számítani, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell elosztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az általános szabályok szerint kiszámított illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Amennyiben a gépjármű, pótkocsi tulajdonjog és haszonélvezeti joga egymástól elválik, hogy szükséges illetéket fizetni?

Külföldön vásárolt, majd Magyarországon forgalomba helyezett jármű estén szükséges-e vagyonátruházási illetéket fizetni?

Mikor mentesül a gépjármű, pótkocsi visszterhes vagyonátruházási alól?

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

Az illeték mértéke:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

gépjármű: minden olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt, és amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Illetékjogilag viszont nem minősül gépjárműnek a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár

NAV