Felvi.hu-n történő regisztrációt követően bárki elérheti.

">

Felsőoktatási felvételi jelentkezés

Az elektronikus felvételi a felsőoktatásba történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi eljárás alatti ügyintézés online változata. A felületet a Felvi.hu-n történő regisztrációt követően bárki elérheti.

Kulcsszavak: felsőoktatási, felvételi, FELVI, jelentkezés, továbbtanulás, felsőoktatás, oktatás, hallgató, egyetem, főiskola, képzés, oktatási hivatal, emberi erőforrások minisztériuma, felsőoktatási intézmény

Az elektronikus felvételi a felsőoktatásba történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi eljárás alatti ügyintézés online változata. A felületet a Felvi.hu-n történő regisztrációt követően bárki elérheti.

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltételei:

Az elektronikus felvételi (továbbiakban: E-felvételi) használatához minden jelentkezőnek regisztrálnia kell a Felvi.hu-n.

A regisztráció során meg kell adni egy felhasználói nevet és egy jelszót (amelyekkel a későbbiekben bármikor be tud jelentkezni a felületre), valamint az E-felvételi során használni kívánt e-mail címet. Fontos, hogy olyan e-mail címet adjon meg, amelyet folyamatosan figyelni tud, mert az eljárással kapcsolatos hivatalos értesítések, tájékoztatások oda érkeznek majd. (Szükség esetén ez az e-mail cím az eljárás folyamán megváltoztatható.) Amennyiben valaki már regisztrált a honlapon, akkor az E-felvételi használatához nem kell újra regisztrálnia.


Bejelentkezés után a Szolgáltatások vagy „Az én felvim” menüpontból érhetők el a regisztrációhoz kapcsolódó funkciók: itt található az „E-felvételi” menüpont is. Az E-felvételire történő első kattintáskor a jelentkezőnek el kell fogadnia a felhasználási feltételeket, amelyek pontosan rögzítik az E-felvételihez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Ezek megismerése és tudomásulvétele az elektronikus jelentkezés elengedhetetlen feltétele.

A felhasználási feltételek elfogadása után, az E-felvételi felületére történő első belépéskor a rendszer automatikusan elküldi a regisztrációkor megadott e-mail címre az egyedi biztonsági kódját, amely szükséges az E-felvételi rendszerébe való belépéshez, valamint kiosztja (és a biztonsági kóddal együtt) elküldi az ún. felvételi azonosító számot. A felvételi azonosító szám ezt követően folyamatosan látható az E-felvételi felületén is.

A sikeres hitelesítés és az adatok feldolgozása után ezen a felvételi azonosító számon tartják majd nyilván a jelentkező adatait. A felvételi eljárás folyamán – ügyintézéskor vagy tájékozódáskor – erre a felvételi azonosító számra kell hivatkozni.

Az E-felvételi során a jelentkező a különböző adatcsoportoknak megfelelő menüpontokban rögzíti a szükséges adatokat:

Az E-felvételiben számos segítő funkció támogatja a jelentkezőt a kérelem kitöltésében útmutatók, üzenetek, figyelmeztetések és keresők formájában. A rendszer automatikusan kiszűri az általa felismerhető hibákat és jelzi, ha javításra van szükség. Az űrlapok kitöltése bármikor abbahagyható és folytatható, az adatok elmenthetők, így nem szükséges egyszerre minden információt megadni.

Ha a jelentkező még a jelentkezési időszakban meggondolja magát, változik a szándéka, az E-felvételiben egyszerűen és biztonságosan javíthat, módosíthat. (A jelentkezési határidő lejártával ezek a lehetőségek a jogszabályoknak megfelelően korlátozottak.)

Amennyiben a jelentkező a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem egyenlíti ki, úgy a kiegészítődíj-tartozás miatt a meg nem fizetett díj összegének megfelelő számú jelentkezési helye kizárásra kerül. A jelentkezési helyek közül a kizárás a legkevésbé preferált (az utolsó helyen megjelölt) jelentkezési hellyel kezdődik és a tartozás összegének megfelelő számban történik.

Amennyiben azt követően, hogy felvételt nyert, elmulasztja a beiratkozást, hallgatói jogviszony nem jön létre.

Minden egyes felvételi eljáráshoz külön határidők tartoznak, melyről a speciális tájékoztatók a www.felvi.hu honlapon jelennek meg.

A jelentkezéshez kötelezően beküldendő dokumentumok alatt elsősorban azokat a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatokat értjük, amelyek hiányában a jelentkező számára felvételi összpontszám nem számítható.

Szükséges benyújtandó dokumentumok:

Ha a jelentkezés során megadott személyes adatok eltérnek a benyújtott dokumentumban szereplő adatokhoz képest, akkor a jelentkező a névváltoztatási okiratának, a születési vagy házassági anyakönyvi kivonatának másolatával tudja igazolni, hogy valamennyi dokumentum az övé.

Amennyiben a többletpontot érő jogcímnek megfelel a jelentkező, a többletpontokat igazoló dokumentumokat:

A felvételi eljárásban három képzés megjelölésére díjmentesen van lehetőség. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni.

Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelöli – azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el –, akkor azt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül. Így például az alapjelentkezés díjmentes három képzése esetén legfeljebb 6 jelentkezési hely megjelölésére van lehetőség: egy jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és az önköltséges formáira (úgy, hogy emellett az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv megegyezik).

Amennyiben a jelentkező a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem egyenlíti ki, úgy a kiegészítődíj-tartozás miatt a meg nem fizetett díj összegének megfelelő számú jelentkezési kizárásra kerül. A jelentkezési helyek közül a kizárás a legkevésbé preferált (az utolsó helyen megjelölt) jelentkezési hellyel kezdődik és a tartozás összegének megfelelő számban történik.

Oktatási Hivatal

Emberi Erőforrások Minisztériuma

A jelentkező a besorolási döntés ellen – annak közlésétől vagy a döntés tudomásra jutásától számított 15 napon belül – fellebbezést nyújthat be, amennyiben a Hivatal részéről elkövetett hibát, jogsértést vélelmez. A fellebbezést az emberi erőforrások miniszterének címezve, de az első fokon eljáró Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 postacímére (rendes jogorvoslat) kell küldeni. A jogorvoslatra használható formanyomtatvány letölthető a Felvi.hu Kérvénytár menüpontjából.

Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembevételével – a mesterképzés kivételével – országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt. A felvételt nyert jelentkező abban a félévben létesíthet hallgatói jogviszonyt, amelyre a felvételi eljárás során felvételt nyert.

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény,

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. CXXXII. törvény,

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet,

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet,

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a felsőoktatási hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet,

a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet,

az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet,

az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet,

az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet,

a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet,

a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet,

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet,

a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény,

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény,

a sportról szóló 2004. évi I. törvény,

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,

a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény.

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015 (IV.9) Korm. rendelet

a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015 (VI.9.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX törvény

a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII.5.) EMMI rendelet

a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet

az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet

Alapképzés: Az első képzési ciklus az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely (alapképzési szaktól függően) 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető. Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez. Az adott alapképzési szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni a képzés elvégzésével, milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, továbbá milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.

Államilag elismert nyelvvizsga: akkreditált nyelvvizsgaközpontban lefolytatott, nyelvismeret tanúsítására szolgáló vizsga. Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú személy jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét. Magyar állampolgár magyar mint idegen nyelvből nem tehet nyelvvizsgát, illetve magyar nyelvtudását igazoló bizonyítványa(i) nem értékelhető(k) többletpontra a felvételi eljárásban. A nyelvvizsga fajtája szerint lehet: általános nyelvi, illetve szaknyelvi, a nyelvvizsga alap-, közép- és felsőszintű nyelvtudást mér. A felsőoktatási felvételi eljárásban – a sajátos nevelési igényű jelentkezők kivételével – alapképzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben kizárólag a legalább B2 (korábban középfokú), komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgáért jár többletpont.

Állami ösztöndíjas minimum-pontszám: az oktatás ért felelős miniszter által felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, valamint osztatlan mesterképzésben országosan megállapított olyan minimum-pontszám, amely felett - a szakos kapacitás keretén belül - az ezt elérő jelentkezőket fel kell venni állami ösztöndíjjal támogatott képzésre.

Besorolási döntés: az Oktatási Hivatal felsőoktatási felvételi eljárást lezáró döntése. Ebben döntés születik arról, hogy a jelentkező felvehető-e bármely általa a felvételi kérelmében megjelölt képzésre és ha igen, melyikre. Egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkező csak egy helyre sorolható be.

Érettségi pontok: a felsőoktatási felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által képzési területenként meghatározott két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján kiszámolt pontok összeg, tárgyanként maximum 100 pont szerezhető, összértéke legfeljebb 200 pont lehet.

Érvényes felvételi pontszám: Az a jelentkező rendelkezhet érvényes felvételi pontszámmal, aki a felvétel alapvető feltételeit teljesíti, azaz a felvételi pontszám számára kiszámítható lesz. A felvétel alapvető feltételeinek nem teljesítése esetén a jelentkező felvételi összpontszáma 0, azaz nulla lesz.

Félév: a szorgalmi időszakból és a vizsgaidőszakból álló, 5 hónapos oktatásszervezési időszak.

Felsőoktatási szakképzés: a felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott felsőoktatási szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A felsőoktatási szakképzéseket a felsőoktatási intézmények 2013. szeptemberben indították először.

Felsőfokú végzettség: a „hagyományos" képzési rendszerben a főiskolai és egyetemi alapképzésben, a többciklusú képzési rendszerben pedig az alapképzésben és mesterképzésben, illetve a doktori képzésben szerzett végzettség.

Felsőoktatási intézmények: az állam által elismert, állami vagy nem állami fenntartású egyetemek és főiskolák. A felsőoktatási intézmény szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, melynek kizárólagos joga az alap- és mesterképzés, a szakirányú továbbképzés, valamint a doktori, illetve mesterképzés folytatása és az ezekhez kapcsolódó oklevelek kiadása. Az egyetem, illetve a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit kizárólag az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, a nemzeti felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézmény használhatja.

Felvételi ponthatár: a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be, azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta, kötelező besorolni. A besorolási döntés előkészítéseként az Oktatási Hivatal – a rendelkezésre álló adatok alapján – tervezetet készít az egyes képzések ponthatárára.

Felvételi összpontszám: A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt alap-képzésben, osztatlan mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben 400 + 100 pontos pontszámítási rend-szerben fejezik ki. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. Kivételes esetben az összpontszámot gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. (Mesterképzésben az összpontszám 100 pont.)

Hallgatói azonosító szám: A hallgatói jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, amennyiben nem rendelkezik tanulói azonosítóval, tizenegy jegyű hallgatói azonosító számot adnak, amiről az intézmény – kérelemre, annak benyújtásától számított tizenöt napon belül – a hallgató nevének, születési helyének és idejének, anyja születési nevének egyidejű feltüntetésével – igazolást állít ki. Annak, aki tanulói azonosító számmal rendelkezik, a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számmal.

Hallgatói jogviszony: a felsőoktatási intézmény és a hallgató között a tanulmányok folytatása alatt fennálló jogviszony, mely a beiratkozással jön létre. Tartalmát a hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó szabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszony az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján és a másik intézménybe való átvétellel automatikusan, valamint a hallgató vagy – jogszabályban meghatározott esetekben – az intézmény egyoldalú döntésével szűnhet meg.

Jelentkezési sorrend: a jelentkező által a felsőoktatási felvételi jelentkezés során meghatározott sorrend, mely az általa kiválasztott intézmények, képzések rangsora. Módosítására a felsőoktatási felvételi eljárás során egy alkalommal, a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül – írásban vagy elektronikus úton – van lehetőség. A felsőoktatási intézménynek a felvételről szóló döntése során kötelezően figyelembe kell venni ezt a sorrendet, ugyanis nem vehető fel az adott intézménybe az a jelentkező, akit a sorrendben előrébb álló felsőoktatási intézmény már felvett.

Képzési idő: a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott, a felsőfokú végzettség, illetőleg felső-oktatási szakképzettség megszerzéséhez szükséges időtartam. A tényleges tanulmányi idő ennél hosszabb vagy rövidebb is lehet.

Magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés: olyan finanszírozási forma, amelyben a képzés költségeit az állami költségvetés biztosítja a felsőoktatási intézményen keresztül. Cserébe a hallgatónak határidőre oklevelet kell szereznie és az oklevélszerzést követő húsz évben legalább annyi ideig kell hazai munkaviszonyt fenntartania, amennyi ideig állami ösztöndíjas formában folytatta a tanulmányait.

Mesterképzés: A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy mesterfokozatot szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg. E képzés 2–4 féléves (kivéve az osztott, mesterszinten végezhető tanárképzést, amely akár 5 féléves is lehet). Az elvégzését követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel. Az adott szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen alapképzési szakról milyen feltételek mellett lehet belépni a mesterképzési szakra, valamint hogy mely szakképzettség szerezhető az adott mesterképzésben, továbbá milyen személyi kompetenciák szükségesek a követelmények sikeres teljesítéséhez, a hallgató milyen szakmai ismeretekre tehet szert, illetve milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez. Amennyiben a jelentkező egy felvételi időszakban alap- és mesterképzési ciklusra is jelentkezik, akkor olyan rangsort kell kialakítania, mely tartalmazza valamennyi jelentkezését.

Osztatlan mesterképzés: egyes szakokon (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvosi, építész, erdőmérnöki, jogász stb.) az új, többciklusú képzés bevezetését követően is megmaradt az osztatlan, legalább 10 féléves, legfeljebb 12 féléves képzés. Osztatlan mesterképzésben tehát nincs elkülönülve az alapképzés és a mesterképzés, a felvétel feltétele a legalább érettségi végzettség, és a képzés mesterfokozattal zárul.

Önköltséges képzés: az állam által nem támogatott (vagyis önköltséges), felsőoktatási intézményben folyó képzés, amelyben a részt vevő hallgatókat a képzéssel összefüggő önköltség terheli. Az önköltség forintban megállapított félévi összegét a Tájékoztatóban – vagy annak hivatalos kiegészítésében – szakonként közzé kell tenni. Vissza kell fizetni a befizetett önköltség szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát.

Pótfelvételi eljárás: egy rendkívüli felsőoktatási felvételi eljárás, amely az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján általában augusztus elején kerül meghirdetésre. Csak egy intézménybe és egy képzésre lehet jelentkezni. Az eljárás keretében csak azok jelentkezhetnek, akik az adott évi általános eljárás során nem jelentkeztek vagy jelentkeztek, de nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A pótfelvételi eljárásban – főszabályként – az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók. A pótfelvételi eljárás – nagyrészt – elektronikus eljárás.

Többletpont: A jelentkezőnek a felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályban meghatározott feltételek szerint adandó, illetve adható, alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a 400 pontot meghaladó pont. A jogcímeket (pl. nyelvtudás, szakképzettség, sportteljesítmény) és az elérhető többletpontok mértékét a Tájékoztatóban ismertetik. A többletpontok két kategóriába sorolhatók jogcímeik szerint: 1. jogszabály alapján adható többletpontok: emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, nyelvtudásért, előnyben részesítés okán; 2. képzési területenként adható többletpontok: tanulmányi versenyeredmények, művészeti versenyeredmény, szakképesítés, sporteredmény alapján. A különböző jogcímeken elért többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet.

Array

NISZ ZRT.