Menekültek, menekültügyi eljárás - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy:


a) fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei,
b) fennáll-e az elismerését kérő külföldi esetében a visszaküldés tilalma,
c) a visszaküldési tilalom fenn nem állása esetén az elismerését kérő külföldi kiutasítható, illetve kitoloncolható-e,
d) a külföldi a dublini átadás keretében átadható-e.

Kulcsszavak: menekültek, menekültügyi eljárás, menedékjog, menedékes, oltalmazott, Dublini eljárás, kiutasítás, elismerés

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy:


a) fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei,
b) fennáll-e az elismerését kérő külföldi esetében a visszaküldés tilalma,
c) a visszaküldési tilalom fenn nem állása esetén az elismerését kérő külföldi kiutasítható, illetve kitoloncolható-e,
d) a külföldi a dublini átadás keretében átadható-e.

külföldi személy

Az elismerését kérő a menekültügyi eljárásban személyesen jár el. A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.

Magyarországon külföldi személy egy jogcímen tartózkodhat. Amennyiben magyarországi tartózkodásra jogosító jogcíme mellett más jogcímen igényel magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyt – ide nem értve a menedékjogi kérelem ismételt előterjesztését –, az ügyfelet írásban tájékoztatni kell, hogy az újonnan kért engedély megadásával egyidőben e törvény szerinti tartózkodásra jogosító jogcíme visszavonásra kerül.

A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul.

Az ügyintézési határidő a kérelemnek a menekültügyi hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalból indított eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztésének ideje a postára adás napja.

Ahol a törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, a menekültügyi hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja.

A kísérő nélküli kiskorú, illetve fogvatartott elismerést kérő ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.

A menekültügyi eljárás során annak igazolása vagy valószínűsítése érdekében, hogy az elismerését kérőre nézve a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés feltételei fennállnak, különösen az alábbi bizonyítási eszközök használhatók fel:

a) az elismerését kérő által feltárt, menekülésre okot adó tények és körülmények, valamint az ezeket alátámasztó iratok;

b) az elismerését kérő által rendelkezésre bocsátott úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet;

c) az elismerését kérő származási országára vonatkozó valamennyi releváns és időszerű információ, ideértve a származási ország jogszabályi vagy egyéb, a jogalanyokra nézve kötelező rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is.

A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is elfogadható.

A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes. Az első eljárást követően az elismerését kérő személyes költségmentességben részesül, kivéve, ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes körülményeire tekintettel a felmerülő költségek megtérítéséről dönt.

A menekültügyi eljárásban a tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit a menekültügyi hatóság viseli.

menekültügyi hatóság

Magyarország menekültként ismeri el a külföldi polgárokat, akiknek sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet. Kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

Mikor nem ismerhető el valaki menekültként?

A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

 

Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság

a) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt,

b) jogerősen szabadságvesztésre ítélt visszaesőként, többszörös visszaesőként vagy erőszakos többszörös visszaesőként elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt,

c) az élet, a testi épség, az egészség elleni bűncselekmény, az egészséget veszélyeztető bűncselekmény, az emberi szabadság elleni bűncselekmény, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, a köznyugalom elleni bűncselekmény, a közbiztonság elleni bűncselekmény vagy a közigazgatás rendje elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt.

Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe.

Melyek a menekültként elismerés feltételei?

A menekültügyi hatóság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy rá nézve a Genfi Egyezménnyel összhangban az elismerés feltételei fennállnak.

A család egységének biztosítása céljából kérelmére menekültként kell elismerni a menekültként elismert külföldi családtagját is.

Ha a menekültként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni.

Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a menekültkénti elismerés feltételei fennállásának hiányában kivételes méltányosságból menekültként ismerheti el azt a külföldit, akinek az elismerését humanitárius ok indokolja, feltéve, hogy a külföldi menekültkénti elismerését kizáró ok nem áll fenn.

A miniszter menekültként ismerheti el azt a más állam hatósága vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította.

A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja.

Érkezhet-e menekült biztonságos származási országból?

Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

Milyen jogok illetik meg a menekültként elismert személyt?

A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik, azonban:

A menekült jogosult

a) jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és – ha nemzetbiztonsági vagy közrendi érdek a kiállítását nem zárja ki – Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra,

b) törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra.

Milyen kötelezettségek terhelik a menekültet?

  1. köteles a menekültügyi hatósággal együttműködni;
  2. jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni;
  3. Magyarország jogszabályait megtartani;
  4.  úti okmányának, valamint személyazonosító igazolványának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

Hogyan szűnik meg a menekült jogállás?

a) a menekült magyar állampolgárságot szerez;

b) a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja.

Magyarország Alaptörvénye

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

52/2007. (XII. 11.) IRM rendelet a menekültügy szervezeti rendszeréről

külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;

hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;

menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Magyarország által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez.

kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;

ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége;

menekültügyi hatóság: a menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatait a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal látja el.

Array

NISZ ZRT.